2017. augusztus 14., hétfő

Vasárnap


A vasárnap nagyon sok családnak a templomozás napja itt Koreában. Amikor huzamosabb ideig kint voltam pár éve, írtam már erről. Itt ez egy egész napos program, nem csak az imádkozásról szól, hanem a közös élményekről, evésről, játékról. A nap végén pedig a hívek takarítják ki a templomot maguk után.

Nekünk most csak az első felvonáson kellett részt vennünk, ami egyórás. Nagyon megilletődtünk, mert a pap egyszer csak a párom és az én nevemet emlegette. Fel kellett állnunk és mélyen hajolgatni a híveknek. Bár fogalmam sem volt, hogy miről van szó pontosan, csináltam, amit a párom is. Miután leültünk mondta, hogy a mise végén mindenki odajön majd hozzánk gratulálni a közelgő házasságkötésünk alkalmából.


A mise alatt megállapítottam, hogy milyen furán nevelik itt a gyerekeket. Hat-nyolc éves csemeték ültek közvetlenül előttünk és nagyon rosszak voltak. Aztán körbe néztem és láttam, hogy tulajdonképpen minden gyerkőc tekereg a padokban és mindegyik kezében volt valami rágcsálnivaló vagy csoki. Ezzel próbálják őket hallgatásra bírni. Én, amikor ennyi idős voltam szintén jártam templomba, de elképzelhetetlen volt, hogy hangoskodjunk vagy, hogy elkezdjünk enni az Istentisztelet közben. (A mi István Atyánk el is intézett volna bennünket :D) Itt valahogy nem szólnak rá a gyerekekre, azt csinálnak, amit csak akarnak. A párom nővérével is beszélgettünk erről és azt mondta, hogy ez azért van így, mert a középiskola nagyon kemény megpróbáltatás a diákoknak. A szülők azt akarják, hogy fiatalabb korban a gyerekek minél szabadabbak legyenek, hogy később könnyebb legyen elviselni az extrém szigort, ami éri majd őket. Hát nem tudom...

A templom után elmentünk egy hatalmas, 10 emeletes bevásárlóközpontba. A parkoló részen készítettem egy fotót. Helyspórolási szándékkal a parkolókhoz beépítettek emelőket, így először arra lehet ráállni. Ezt felhúzzák, így alá is be tud állni még egy autó. Azt nem értettem csupán, hogy, ha az emelvényen lévők el akarnak menni, akkor mit csinálnak? Kiderült, hogy a lent lévő kocsik fém lapátokra állnak rá, ami sínen van, így, ha fentről le akarnak jönni, akkor az alatta lévő kocsit arrébb tolják és a felsőt leengedik... :D


Tegnap nagyon finomakat ettünk. Viszont, ahogy ígértük a szülőknek, mindennap lejárunk az edzőterembe, hogy tartsuk a formánkat az esküvőre! :) A futás lett a kedvenc elfoglaltságom, ugyanis minden futógépnél van egy kis TV, amihez az ember a saját füldugóját csatlakoztathatja, így kevésbé unalmas!


Finomságok:

Yangnyeom (édes szósz) és ganjang (szójaszósz) csirke

Galbi

Tegnap éjszaka elkezdett szakadni az eső és azóta sem akarja abbahagyni. Nagyon remélem, hogy szerdán eláll, hiszen ekkor lesz az esküvői fotózásunk és nem csak stúdióban, de a szabadban is terveztünk fotózkodni. Szurkoljatok~~~!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése